Kornélete

Pár napja vitába keveredtem egy ismerősömmel. Azt mondta, hogy azarodtszemétorbánviktor megintcsak belefogott a viktatúra építgetésébe, most éppen a következő furfangos módszerrel: kisiskolásokkal olvasgattatja az Alaptörvényét.

Ad 1)

Az Alaptörvény – a demokratikus játékszabályok értelmében Magyarországé. Nem Orbán Viktoré, nem a kormányé, nem a Fideszé és még csak nem is az országgyűlésé, ami elfogadta. Az országgyűlésen keresztül, képviselőinken keresztül ugyanis mi, a magyar választópolgárok közössége, fogadtuk el az Alaptörvényt. Nincs susmus meg lázongás, hogy nem is így volt megbeszélve, meg a választás előtt csak kétszer mondták, hogyha meglesz a felhatalmazás, akkor meglesz az új alkotmány is, stb.

A rendszer a következőképp néz ki: főszabály szerint mi négy évente beültetünk (még egyenlőre) 386 képviselőt a T. Házba és azok ott jogilag (!!) úgy szavazgatnak, ahogy lelkiismeretük diktálja. Tekintve, hogy a követutasítás rendszerét már jópár évtizede meghaladta a szabad mandátum intézménye, minden képviselőt megillet a döntési szabadság joga.  Természetes, hogy politikai/népszerűségi szempontokat nézve nem túl kifizetődő úgy szavazgatni, hogy az homlokegyenest ellenkezzen a köz felfogásával. Jogi értelemben megtehetik ezt is. Azonban ennek számolni kell a szociológiai („monnyonle” kiabálás) és politológiai (4 év múlva baromira le fogják váltani, ha nem változtat a mentalitásán a képviselő úr) hatásaival.

Ad 2)

Mindazonáltal nem az a kijelentése gondolkoztatott el leginkább kedves beszélgetőpartneremnek, miszerint a miniszterelnök úré az Alaptörvény. Sokkal érdekesebb az a kérdés, hogy – mindenféle tartalmi szemponttól eltekintve, félretéve azt, hogy milyen törvényről is van szó – tényleg elítélendő az, ha az állampolgárok, akár már ilyen kis korban is megismerkednek bizonyos alapvető fontosságú jogszabályokkal?

Itt visszautalnék római jogi ismereteimre. Az ókori rómaiak saját jogukat ius civile-nek, tehát a polgárok jogának hívták, s tekintették. Büszkék voltak rá, - méltán – saját népük csúcsteljesítményeként, sajátjukként kezelték. Feljegyzések vannak róla, hogy a diákoknak memoriterként kellett megtanulniuk, s felmondaniuk a XII táblás törvényt, melyet a rómaiak saját joguk fundamentumaként tiszteltek.

Hammurapi törvényei úgy maradtak ránk, hogy a babiloni kisdiákok a törvények lemásolásával tanulták meg a betűvetés minden csínját-bínját.

Ókor? Régen volt már az! - legyinthetne a kedves Olvasó, azonban van újkori-modernkori példa is. Az Amerikai Egyesült Államok. Az USA-ban olyan kiemelt tisztelet övezi saját alkotmányukat a polgárok körében, melyhez foghatót a világ kevés népénél tapasztalni.

Summa summarum, ha ismerjük a jogot, mely életviszonyainkat szabályozza, az jó dolog. Jó dolog azért, mert, ha ismerjük, megvan a lehetősége annak is, hogy szeressük, azonosuljuk vele, magunkénak tekintsük. Ha ismerjük, nem csak egy fölülről ránk kényszerített idegen paragrafushalmazt látunk benne, - mely még ráadásul veszélyes is, ha megsértjük időről-időre szankcionálják – hanem beláthatjuk igazi értelmét és célját: a társadalmi együttélés megszervezésének művészetét. Törvényekre minden társadalomban szükség van. Ha ezt elismerjük, azzal csak nyerhetünk. Egyéni és országos szinten egyaránt.

A Magyar Köztársaság alkotmányos rendje szerint az Országgyűlés működése folyamatos. Az Országgyűlés megbízatása az alakuló üléssel kezdődik és az új Országgyűlés alakuló üléséig tart.

Az Országgyűlés alakuló ülését - a választást követő egy hónapon belüli időpontra - a köztársasági elnök hívja össze. Az országgyűlési választásokra négyévente kerül sor, áprilisban vagy májusban.

Az alakuló ülés az országgyűlés legünnepélyesebb ülése. Rendjét a Házszabály részletesen szabályozza. Az ülésnek szimbolikus és közjogi súlya egyaránt jelentős. Az alakuló üléssel megszűnik a régi országgyűlés és a miniszterelnök megbízatása is. A miniszterelnök mandátumának megszűnése magával vonja kormányának megszűnését is. A miniszterelnök ügyvezető miniszterelnök lesz, kormánya ügyvezető kormány. A köztársasági elnök az alakuló ülésen javaslatot tesz az új miniszterelnök személyére.

Az Országgyűlés weboldala a következőképpen foglalja össze az ülés jelentőségét: „Az alakuló ülés feladata, hogy az Országgyűlés megteremtse működésének alapvető személyi és szervezeti feltételeit: elfogadja a választási beszámolókat, igazolja a képviselők mandátumát, akik ezt követően esküt tesznek, és megválassza az Országgyűlés tisztségviselőit, az Országgyűlés elnökét, alelnökeit és jegyzőit. „

Ezen feladatainak a parlament meghatározott rendben tesz eleget. Mint már említettem, a köztársasági elnök hívja össze az ülést. Az összehívást követően, de még magát az ülést megelőzően a képviselők benyújtják megbízóleveleiket a köztársasági elnöknek.

Az ülést a köztársasági elnök nyitja meg, majd tájékoztatja a plénumot a megbízólevelek átvételéről. Ezt követően a köztársasági elnök felkéri az országgyűlés legidősebb képviselőjét korelnöknek, a négy legfiatalabbat pedig korjegyzőknek.

Az Országos Választási Bizottság elnöke jelentést tesz a plénumnak a választások lebonyolításáról, mely jelentés elfogadására az eskü letétele után kerül sor.

 A korelnökből és a korjegyzőkből alakul meg a mandátumvizsgáló bizottság. A korelnök és a korjegyzők mandátumait a névsorrend szerinti első öt képviselő vizsgálja meg, s igazolja. Ez az öt képviselő előadót választ maga közül. A mandátumigazolás eredményét a korelnök és az előadó ismertetik. Ezt a jelentést az Országgyűlés határozatban fogadja el.

A mandátumigazolási eljárás után következik a képviselői eskü letétele. Az eskü szövegét a Házszabály melléklete tartalmazza. A képviselői jogok a mentelmi jog kivételével az eskü letétele után illetik meg a képviselőt. A mentelmi jog olyan szempontból képez kivételt, hogy funkciójából következően már a megválasztás pillanatától él. Amelyik képviselőnek nem tudták igazolni a mandátumát, (mert pl. nem hozta magával megbízólevelét) nem tehet esküt. Ilyenkor az a paradox közjogi helyzet áll elő, hogy az illető közjogilag képviselő, hiszen képviselői státusát a megválasztás konstituálja, de az eskü letételéig nem gyakorolhatja képviselői jogait.

Az esküt a frakciók, azaz a képviselőcsoportok megalakulásának bejelentése követi. A frakciók vezetőinek indítványára, a korelnök javaslata alapján választja meg titkos szavazással a frissen megalakult Országgyűlés a tisztségviselőit: az elnököt, alelnököket, jegyzőket. A korjegyzők számlálják a szavazatokat, a korelnök hirdeti ki a szavazás eredményét.

Ezt követően megalakul a Házbizottság, az Országgyűlés legfajsúlyosabb bizottsága, melynek tagjai: az Országgyűlés elnöke, alelnökei, valamint a frakcióvezetők. A Házbizottság tervezi az Országgyűlés működését, ebből adódik kiemelt szerepe. A bizottságban csak a frakcióvezetők rendelkeznek szavazati joggal, döntéseit egyöntetű szavazattal hozza. A megalakulás automatikusan, a frakcióvezetők nevének bejelentésével, valamint az Országgyűlés elnökének és alelnökeinek megválasztásával megtörténik. A Házbizottság névsorát a korelnök ismerteti.

A Házbizottság megalakulása után az elnöklés átadásával ér véget az Országgyűlés alakuló ülése. A korelnök átadja posztját az immár megválasztott elnöknek. Az új parlament elkezdheti munkáját, működésének személyi és szervezeti feltételei immáron biztosítottak, az alakuló ülés ily módon eleget tett funkciójának, betöltötte szerepét.

Források:

-        Házszabály

-        1949. évi XX. törvény

-        www.mkogy.hu

Hátazúgyvolt, hogy felmentem az nagy youtube videómegosztó portálra a minap és rákerestem a hazai rapzene fenegyerekére, Sub Bass Szabira, ugyanis meg akartam nézni, hogy élőben is ugyanolyan végtelenhez erősen tartó sebességel pörög-e a nyelve, mint stúdióalbumain. Ekkor találtam rá új számára: Mista Slota. Na ezt megnézzük, ennek politikaszaga van, erről hallanom kell. Az élmény leirhatatlan. Olyan politikusokat/értelmiségieket kenterbe verő nyugalommal, objektivitással, éleslátással értékeli az eseményeket, hogy erre már alig találok szavakat. A szám állítom, hogy jobban előhozza mindenkiből a hazafias érzelmeket, mint a Fejbőr néha már részegen sem komolyan gondolható, felvállalhatatlan fröcsögése. Szóba kerülnek a határon túli magyarok, Trianon, az Eu...  Summa summarum: nézzétek, hallgassátok, érezzétek! Így tovább Szabi!

Yeah. Érettségi éve, tanulni kéne, stb. Én meg pont most veszem rá magam, hogy felvakarjam magam a blog.hu-ra és mindenki számára elérhetővé tegyem poros kis életemet. Itt és most. Hát ne hagyjátok ki. Aki kimarad, lemarad. (Azt még én sem tudom, pontosan miről.) Amit viszont ígérhetek: lesz itt minden... politika, közéleti beanyázás, szembemenés a közfelfogással, azaz minden, ami egy magát valamire is tartó jobboldali (fogjukráhogy) radikálisan, de mégis progresszíven gondolkodó mai fiatal elméjét felkavarhatja. Elöljáróba ennyit, legyetek jók!