HTML

Kornélete

Kornográfia, kornmentár-tár a mai KOR Nevelése végett.

Friss topikok

Linkblog

2011.10.07. 12:31 Falconking

Az országgyűlés alakuló ülése

A Magyar Köztársaság alkotmányos rendje szerint az Országgyűlés működése folyamatos. Az Országgyűlés megbízatása az alakuló üléssel kezdődik és az új Országgyűlés alakuló üléséig tart.

Az Országgyűlés alakuló ülését - a választást követő egy hónapon belüli időpontra - a köztársasági elnök hívja össze. Az országgyűlési választásokra négyévente kerül sor, áprilisban vagy májusban.

Az alakuló ülés az országgyűlés legünnepélyesebb ülése. Rendjét a Házszabály részletesen szabályozza. Az ülésnek szimbolikus és közjogi súlya egyaránt jelentős. Az alakuló üléssel megszűnik a régi országgyűlés és a miniszterelnök megbízatása is. A miniszterelnök mandátumának megszűnése magával vonja kormányának megszűnését is. A miniszterelnök ügyvezető miniszterelnök lesz, kormánya ügyvezető kormány. A köztársasági elnök az alakuló ülésen javaslatot tesz az új miniszterelnök személyére.

Az Országgyűlés weboldala a következőképpen foglalja össze az ülés jelentőségét: „Az alakuló ülés feladata, hogy az Országgyűlés megteremtse működésének alapvető személyi és szervezeti feltételeit: elfogadja a választási beszámolókat, igazolja a képviselők mandátumát, akik ezt követően esküt tesznek, és megválassza az Országgyűlés tisztségviselőit, az Országgyűlés elnökét, alelnökeit és jegyzőit. „

Ezen feladatainak a parlament meghatározott rendben tesz eleget. Mint már említettem, a köztársasági elnök hívja össze az ülést. Az összehívást követően, de még magát az ülést megelőzően a képviselők benyújtják megbízóleveleiket a köztársasági elnöknek.

Az ülést a köztársasági elnök nyitja meg, majd tájékoztatja a plénumot a megbízólevelek átvételéről. Ezt követően a köztársasági elnök felkéri az országgyűlés legidősebb képviselőjét korelnöknek, a négy legfiatalabbat pedig korjegyzőknek.

Az Országos Választási Bizottság elnöke jelentést tesz a plénumnak a választások lebonyolításáról, mely jelentés elfogadására az eskü letétele után kerül sor.

 A korelnökből és a korjegyzőkből alakul meg a mandátumvizsgáló bizottság. A korelnök és a korjegyzők mandátumait a névsorrend szerinti első öt képviselő vizsgálja meg, s igazolja. Ez az öt képviselő előadót választ maga közül. A mandátumigazolás eredményét a korelnök és az előadó ismertetik. Ezt a jelentést az Országgyűlés határozatban fogadja el.

A mandátumigazolási eljárás után következik a képviselői eskü letétele. Az eskü szövegét a Házszabály melléklete tartalmazza. A képviselői jogok a mentelmi jog kivételével az eskü letétele után illetik meg a képviselőt. A mentelmi jog olyan szempontból képez kivételt, hogy funkciójából következően már a megválasztás pillanatától él. Amelyik képviselőnek nem tudták igazolni a mandátumát, (mert pl. nem hozta magával megbízólevelét) nem tehet esküt. Ilyenkor az a paradox közjogi helyzet áll elő, hogy az illető közjogilag képviselő, hiszen képviselői státusát a megválasztás konstituálja, de az eskü letételéig nem gyakorolhatja képviselői jogait.

Az esküt a frakciók, azaz a képviselőcsoportok megalakulásának bejelentése követi. A frakciók vezetőinek indítványára, a korelnök javaslata alapján választja meg titkos szavazással a frissen megalakult Országgyűlés a tisztségviselőit: az elnököt, alelnököket, jegyzőket. A korjegyzők számlálják a szavazatokat, a korelnök hirdeti ki a szavazás eredményét.

Ezt követően megalakul a Házbizottság, az Országgyűlés legfajsúlyosabb bizottsága, melynek tagjai: az Országgyűlés elnöke, alelnökei, valamint a frakcióvezetők. A Házbizottság tervezi az Országgyűlés működését, ebből adódik kiemelt szerepe. A bizottságban csak a frakcióvezetők rendelkeznek szavazati joggal, döntéseit egyöntetű szavazattal hozza. A megalakulás automatikusan, a frakcióvezetők nevének bejelentésével, valamint az Országgyűlés elnökének és alelnökeinek megválasztásával megtörténik. A Házbizottság névsorát a korelnök ismerteti.

A Házbizottság megalakulása után az elnöklés átadásával ér véget az Országgyűlés alakuló ülése. A korelnök átadja posztját az immár megválasztott elnöknek. Az új parlament elkezdheti munkáját, működésének személyi és szervezeti feltételei immáron biztosítottak, az alakuló ülés ily módon eleget tett funkciójának, betöltötte szerepét.

 

Források:

-        Házszabály

-        1949. évi XX. törvény

-        www.mkogy.hu

2 komment


A bejegyzés trackback címe:

https://kornelete.blog.hu/api/trackback/id/tr933284818

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

KultúrBarbár 2011.10.11. 19:32:06

Da Boss! Lájk gombot csapassál már rá!